Múlt hét szerdáján írtam utoljára, ami ismét majd' egy hetes kiesés. Egyszerűen annyi örömteli pillanat ért, hogy csak nagy vonalakban fogom leírni.
Csütötökön tovább vettük az anyagot, mondhatom majdnem ott haltam meg a unalomtól. A folytonos szerkesztéstől már lassan hányingert kapok.
Péntek. Általában jó nap. Most nem volt az. Hajtogattunk amit szintén utálok mer nincs hozzá kézügyességem. Ezen az órán inkább rajzoltam.
Szombat. Na ez volt a legszarabb mind közül-a mostani nézőpontomből- ugyanis végig lettem hülyítve anélkül, hogy fogalmam lett volna.
Vasárnap délután szakadt el a cérna, kiborultam és másfél napig gyilkos kedvem volt.
Hétfőn úgy ahogy kezdtem feldolgozni, és szerepeztünk sokat megin, úgyhogy nemvoltkegyetlenülkurvarossz viszont aránylagszar.
Kedd. Visszaestem, többet ne is említsek.
